Év végi számvetés! Miért futok? Mennyit futok? - 2016.12.31.

Sokszor kapom a kérdést, pláne az év végéhez közeledve, hogy mennyit futottam az éven - ja és miért futok? Mit kompenzálok, vagymi? Akkor most egy bejegyzés formájában megörökítem, ha már úgy döntöttem, hogy az évet lezárom. Úgy is van annyi szemét a neten, ez már csak csepp lesz a tengerben és persze már megint írhatnékom van.

Az év elején nem voltak nagy terveim, elvárásaim magammal szemben, csupán a sérülésmentes futás. Persze ez így nem teljesen igaz, mert annyi versenyszellem volt bennem, hogy legalább azokon az eseményeken, amelyeken 2015-ben és idén is elindultam, javítsak az időmön. Voltak nagy álmok is, amikhez szintén nem ragaszkodtam - 3 órás maraton, 10 órás Piros85 - és nem sikerültek, de van még időm, így nincs para. Többségében azért sikerált túlszárnyalni a tavalyi eredményeket.

(Valahol a Bükkben - Bánkút környékén)

Számszakilag úgy nézett ki 2016, hogy 228-szor húztam cipőt és 3538 km-t futottam. Mivel imádom a szintes, dimbes-dombos futást, ehhez hozzájön még kb. 50000+ méter szintemelkedés is... Sajnos vagy nem, ezt nem tudom hozzáírni az év eleji célhoz, ami 3600 km volt. Tavaly többet futottam, de gondoltam inkább a minőséget erőltetem és többet pihenek. Nem kaptam sokkot sem, hogy elmarad az éves cél és még rohannom kellene 60 km-t. Nem! Az alapelképzelésem sikerült, nem sérültem meg és betegség miatt sem kellett sokat kihagynom. Vannak, akik azt mondják erre, hogy jó, köszi... ennyi infó elég. Én viszont itt még nem fejezném be. Volt egy kis időm, ezért tovább boncolgattam a statisztikát. Az éven 327 órát töltöttem edzéssel, heti lebontásban kb. 6 órát, napi szinten 54 percet! De ha edzésre bontom, akkor sincs több alkalmanként másfél óránál, összesen heti 4 edzésnél. Gyököt nem vontam, koszinuszt sem használtam, úgyhogy a számolással itt meg is állok... a matek nálam amúgy is csak a négy alapműveletig tart. Mennyi időm van!!! (?) Szerintem ennyit mindenki megérdemel magától, bármit is csináljon.

(Pilisszántó)

Kompenzálni nem kompenzálok semmit. Bírom a monotonitást, de ez is csak nézőpont kérdése, hogy mivel ütjük el az időt futás közben. Figyelek befelé: gondolkodom az életem dolgain, hol szúr be a levegő, hol nyom egy apró kavics, mikor szedjem ki, mikor érek már a végére vagy csak éppen egyedül szeretnék lenni távol a város zajától, stb. Sokszor a belső feszkó úgy csökken - vagy a nyugalom úgy nő -, ahogy távolodom a várostól. Figyelek kifelé: nekem az erdő, a hegyek egy nagy játszótér. Imádom a természetet, a tájat, a tiszta levegőt, találkozok vadállatokkal, élvezem a csendet és igyekszem magasabbra emelni a lábam, hogy orra nem bukjak. Aszfalton sincs ez másképp, ha éppen arra tévedek. Ott is van elég látnivaló. És mit élvezek az egészben? "Csak szívatod, meg fárasztod magad!" Nehéz ezt elmagyarázni... nem is akarom... ez egy érzés. Divatosan szólva fílingje van. 

Sok jó élményem van és persze akad rossz is. Még be is fizetek versenyekre, amit néha megszenvedek. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy minden km-t élveztem. Ez nem igaz. Futottam kánikulában - álltam is tőle fejre -, fagyban, hóban, esőben, bokáig érő sárban, viharos szélben akár órákon át - ha az épp egy nemes célt szolgált. A futópad szándékosan maradt ki... azt nem bírom és a labor körülményeket sem. Volt, hogy csak 2 km-t futottam, de volt 87 km-es táv is. Nem utolsó sorban pedig megismertem nagyszerű - akár példaképnek állítható - embereket is és ez nekem így kerek.

Ismét csak hazudnék, ha azt terjeszteném, hogy nem izgat az eredményesség. Ez persze relatív dolog, mert leginkább magammal versenyzek és nem másokkal. Természetesen duzzadt az egóm, ha egy verseny úgy sült el, hogy a mezőny első 10 %-ában végeztem... és néha még dobogó is jutott. Mindezt helyén kezelem, mert tudom, hogy vannak nálam sokkal jobbak, ezért nem őket, ha nem magamat szeretem/szeretném legyőzni.

Célok pedig mindig vannak. Gyakorlatilag bármi ki lehet tűzni. Fogyás, egészségjavítás-megőrzés, egy hosszabb táv leküzdése vagy gyorsabb teljesítése. 2017-re is marad a sérülésmentes sport, mint fő cél és ennek mentén az állomások egy-egy verseny vagy esemény formájában.

(A Szalajka-völgyben)

Konklúzió: Most kellene ide írnom valamit, de nem teszem, mert nincs! Asszem feljebb leírtam mindent! Nekem a futás szabadság!